A Grassalkovich út alatt a Tárcsás utca vonalában átvezető aluljáró a Grassalkovich út HÉV-pályán túli szervízútját köti össze az út páros oldalával és feljutást biztosít a Belváros / Kispest irányú buszmegállóhoz. Az aluljáró  építése a Helsinki út (korábban Dózsa György út) - Grassalkovich út (korábban Marx Károly út) 1976-1979 közötti fejlesztéséhez köthető, a kerület másik aluljárójával egy időszakban épült meg, hasonló küllemben. Az utóbbi években ezt az aluljárót rendbeszedték, világítását felújították, kamerarendszer épült ki benne és egy a kerület múltját és jelenét bemutató fotókiállítás tablóival "burkolták" be az amúgy is igen jóállapotú mozaikburkolatos falait.

A Grassalkovich út páratlan oldala felé vezető kijárat.

A Grassalkovich út - Haraszti út torkolatánál az un. GOH-csomópontban a három közlekedési szint legalsó eleme a Gyáli patak medre mellé beépített aluljáró, amely a Grassalkovich út két oldalát köti össze a közút és a HÉV-pálya alatt. Építése a Helsinki út (korábban Dózsa György út) - Grassalkovich út (korábban Marx Károly út) 1976-1979 közötti fejlesztéséhez, ezen belül is a GOH-csomópont (korábban MOH-csomópont) megépültéhez köthető. A csomópont átadása 1976. december 22.-n történt meg.

A Grassalkovich út páros oldalához vezető kijárat lépcsősora.

Pesterzsébet vasútállomás aluljárója a Helsinki út - Kossuth Lajos utca kereszteződésénél a Helsinki út lakótelep felőli oldalát köti össze a bevágásban haladó vasúttal, s az állomás területével, valamint a Mediterrán lakópark vasút felőli részeivel. Építése a Helsinki út (korábban Dózsa György út) - Grassalkovich út (korábban Marx Károly út) 1976-1979 közötti fejlesztéséhez köthető, amikor kialakult a ma ismert úthálózat a környéken. Érdekessége, hogy a Belváros, Kispest felől autóbusszal érkezve előbb át kell menni a lakótelep felöli oldalra a zebrán, hogy a föld alatt le lehessen jutni a vasút területéhez. A Soroksár felé vezető útpályához nem épült aluljáró kijárat és az egykori állomásépület gyalogos feljárójának a kapcsolata is valószínűleg megszűnt már ekkora a Helsinki úttal a HÉV-pályát keresztezve. Az állomásépületet a Ferencváros - Soroksár vonalszakasz átépítésekor 1997-ben lebontották.

Az aluljáró Helsinki út felöli kijárata.

A Margit híd pesti lehajtójában lévő aluljáró a Pozsonyi út - Balassi Bálint utca vonalában köti össze a lehajtó alatt a Jászai Mari tér északi és déli részét. Kialakítása a Margit híd 1935-ben kezdődött szélesítéséhez kapcsolódik, ekkor létesült az azóta már átépült budai hídfő aluljárója és a Szigeti bejárónál azóta megszűnt aluljáró is. A híd 1978-as felújításakor közvetlen mellette épült ki a Jászai Mari tér másik aluljárója (illetve a Margit körút / Frankel Leó út kereszteződésében lévő is), mely a villamosmegálló peronját kötötte össze a körút két oldalával. A a Margit híd 2009-ben kezdődő felújításához kapcsolódva mindkét 1978-ban épült aluljárót megszüntették. A jászai mari téri "új" aluljáró az elbontás helyett új funkciót kapott: üzemi helyiségeket és BKV tartózkodót alakítottak ki benne. A Jászai Mari tér "régi" aluljárója - mint a híd többi, megmaradt aluljárója - "historizáló" csempeburkolatot kapott Kisföldalatti stílusban. Ez a régebbi aluljáró furcsán hat vele, de jobban illik hozzá ez a zöld-fehér csempeburkolat, mint a budai hídfőben lévő társához.

Az aluljáró folyosója a déli irányba nézve.

A Margit híd budai hídfőjében lévő alagút a Dunapart menti északi és déli kerékpárutakat köti össze. Kialakítása a Margit híd 2009-ben kezdődő felújításához kapcsolódik, elkészülte a híd átadása után jóval, 2011. szeptemberében történt meg. Ez az újépítésű alagút - mint a híd többi aluljárója - "historizáló" csempeburkolatot kapott Kisföldalatti stílusban a hídfelújítás során. Talán a zöld-fehér csempeburkolat ehhez a klasszikus alagútformához illik a legjobban.

Az alagút a déli irányba nézve.

A Margit híd budai oldalán a parti nyílás hídfője mögött elhelyezkedő aluljáró a hídfő által kettéválasztott két teret, az Elvis Presley teret és a Gyóni Géza teret köti össze, feljutást biztosítva a villamosmegállókhoz, illetve lejáratot a Margit híd HÉV-állomásra.

Mai alapterületét az 1972 december 23.-án átadott HÉV hosszabbításhoz kapcsolódva nyerte el, amikor az itt lévő egykori aluljárót a HÉV-állomás építése kapcsán teljesen átépítették. A korábbi aluljáró a középperonos villamosmegállóhoz egyetlen feljárattal rendelkezett (a környék '60-as évekbeli légifótóján jól megfigyelhető). A HÉV-állomás építéséhez kapcsolódóan a budai hídfői villamosmegállók átépültek oldalperonosra, s ehhez kapcsolódva két feljárat vezet a peronokhoz. 1972-re egy sokkal tágasabb, modern aluljáró épült ki, mely a két térrész felé üvegfallal lett leválasztva (lásd itt a 41. oldalon), azóta a Margit híd 2009-ben kezdődő felújításához kapcsolódva az "eredeti", '70-es évekbeli jellegét elvesztette. A hídfelújítás nyomán az üvegfalakat elbontották, helyette 1-1 boltíves bejáratott kapott, emellé hozzá nem illő, "historizáló" csempeburkolattal látták el a Kisföldalatti stílusában - ami abszolút nem illik történelmileg sem a hídhoz, se egy '70-es években megépült modern aluljáróhoz. Összességében egy tiszta és rendezett aluljáró lett, de mint a hídhoz tartozó összes, megmaradt aluljáró ugyanazt a zöld-fehér csempés, egyhangú képet mutatja.

Az aluljáró déli kijárata, a háttérben a Bem rakpart.

A Petőfi híd budai lehajtójánál lévő gyalogos aluljáró a villamosmegálló peronját köti össze a megálló déli részén az Irinyi József út két oldalával, illetve az ELTE és a BME egyetemi tömbjeivel. Kiépülése a híd 1979-1980-as rekonstrukciójához köthető, amikor mindkét hídfőt is jelentősen átépítették. Korabeli, a környék 1979-es légifotóján kivehető az épülő aluljáró is a budai oldalon.

Az Irinyi József utca páros oldali északi kijárat az Egyetemisták parkja, ELTE épülettömbjei felé.

Kelenföld vasútállomás újabb aluljárója a "régi" aluljáró déli oldalán köti össze az Etele tere Őrmezővel, valamint a régebbi három és a két újonnan épült peront, emellett a 4-es metró állomása felett elhelyezkedve számos lejutási lehetőséget kínál a metróállomásra. A vasútállomás alatt húzódó aluljárószakasz az őrmezői buszvégállomás alatti aluljáróhoz kapcsolódva egy közel 300 méter hosszú föld alatti teret alkot. A régi és az új metróaluljáró elrendezése a BKK aktuális csomóponti térképén jól látható. 

Az új aluljáró építése szorosan összefügg a 4-es metró építésével, az új aluljárót a metró átadásával együtt nyitották meg 2014 tavaszán. Az állomásépület utasforgalmi funkcióit 2019 őszén az aluljáróba költöztették, azóta a vasúti váróterem is az aluljáró egy kijelölt szakasza, így főleg nyári időszakban éjjel sem kihalt az aluljáró.

Az aluljáró vasút alatti szakaszának "A" jelű kijárata az Etele tér felé nézve.

Kelenföld vasútállomás régebbi aluljárója a ma már használaton kívül álló állomásépület déli oldalán köti össze az Etele teret, a 3–4-es, 5–6-os és a 14–15-ös vágányok peronjait, illetve Őrmezőt. A 210 méteres hosszával a 1980-as években a leghosszabb egybefüggő aluljáró volt Budapesten, megelőzve a Bajza utca - Bulcsú utca közti alagút 188 méteres hosszát. A mellette épült metróaluljáró az őrmezői aluljárószakasszal együtt már közel 300 méteres egybefüggő föld alatti teret jelent 2014 óta. A régi és az új metróaluljáró elrendezése a BKK aktuális csomóponti térképén jól látható.

A régebbi aluljáró kiépítése az állomás 1980-as években kezdődő átépítésével kezdődött. A középperonok kialakításához kapcsolódva 1986-ra készült el az aluljáró, a teljes átépítés a déli szakaszok nyomvonalkorrekciójával és az Egér út aluljáróinak megépítésével 1988-ra készült el. A 4-es metró építéséhez kapcsolódva megtörtént az állomás vágányhálózatának felújítása, újabb peronok építése, illetve a 4-es metróhoz kapcsolódó metróaluljáró megépítése a régi aluljáró vonalában, tőle délre fekve. Az újonnan épült 1–2 és 7–10-es vágányok középperonjaihoz nem épült lejárat ehhez a régebbi aluljáróhoz. 

A kelenföldi vasútállomás régebbi aluljárójának déli fala 2020-ban a közlekedéshez, illetve a MÁV-hoz kapcsolódó egyedi falfestést is kapott.

Az aluljáró etele téri kijárata, háttérben az Etele Plázával, balra az állomásépület elé vezető kijárat.

A sétálóutcává alakított Felsőcsatári köz és a Lakatos út gyalogos kapcsolatát biztosítja a 100-as vasútvonal felett átívelő fedett felüljáró. Kivitelében teljesen azonos a Ferihegy vasúti megállóhelynél 2007-re átadott felüljáróval, mindkettő a Ferencváros "C" elágazás - Vecsés vonalszakasz felújításához köthető. A Felsőcsatári köznél létesült felüljáró valószínűleg később készült el, Pestszentlőrinc állomás átépítéséhez kapcsolódva.

A felüljáró lakatos úti feljárata.

Pestszentlőrinc vasútállomás aluljárója az állomásépület keleti oldalán köti össze az épület előtti teret a két átmenő vágány közötti szigetperonnal. Építése az állomás 2009-re elkészült átépítéséhez és a Ferencváros "C" elágazás - Vecsés vonalszakasz felújításához köthető.

Az aluljáró állomásépület felőli kijárata.

A Népliget metróállomáshoz kapcsolódó aluljáró az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződése alatt nyújt feljutást a kereszteződés főbb pontjai felé, emellett az 1-es villamos megállója és a Népliget autóbusz-állomás aluljáró szintje felé is. Elrendezése Budapesten teljesen egyedi, kör alapterületű, közepén üzletsorral. Az aluljáró elrendezése a BKK aktuális csomóponti térképén jól látható.

Építése a 3-as metróvonal 1980-ra átadott Nagyvárad tér - Kőbánya-Kispest szakaszához kapcsolódik, s gyakorlatilag kisebb módosításokkal az 1980-as állapotban maradt fenn. Kisebb átalakításait az 1-es villamos 2000-ben történő Lágymányosi hídig való hosszabbítása adta, amely során a déli villamosmegálló helyén kihúzóvágányt és ehhez kapcsolódóan az aluljáró feljárójában járművezető tartózkodót létesítettek. Az 1A villamos 2015-ös megszűnése után a tartózkodót felhagyva üzlethelyiség lett kialakítva az egykori feljáróból. További átalakítást a 2002-re átadott Népliget autóbusz-állomás aluljáró bekötése jelentette, mely során az állomáshoz vezető oldalfolyosót és kijáratát átépítették. Ezeken túl a jelenleg is zajló metrófelújítás során újult meg a metróállomás kijáratának a környezete.

A népligeti buszvégállomáshoz vezető "D" kijárat.

A Szerémi út és a Dombóvári út kereszteződésénél vezeti át a gyalogosforgalmat a Szerémi út alatt az itt található aluljáró, feljáratot biztosítva a Szerémi út mindkét oldalán az északi és déli irányba is. Építése az 1995-ben átadott Rákóczi híd (egykori Lágymányosi híd) és hozzá kapcsolódó budai úthálózat kiépítéséhez köthető. A dombóvári úti társához képest 1995-ben a Szerémi út hídra vezető szakaszával együtt már építés alatt volt ez az aluljáró - lásd a környék 1995-ös légifotóján. A környékről elérhető 1996-os légifotón már mind a Szerémi út, mind a gyalogos aluljáró elkészültként látható.

A Szerémi út páros oldalának északi kijárata a Dombóvári út felé.

A Dombóvári út és a Rákóczi híd pesti irányú felhajtójának kereszteződése alatt helyezkedik el a csomópont aluljárója, amely az Infopark, 1-es villamos megállója felőli gyalogosforgalmat vezeti át a kereszteződés alatt a BudaPart lakópark irányába.

A Rákóczi híd (egykori Lágymányosi híd) 1995-ös átadásával a hozzá kapcsolódó budai úthálózat is kiépült, viszont ez az aluljáró későbbi, a környék 1996-os légifotóján még nem szerepel, s a Dombóvári út rakpart irányú útpályája is építés alatt volt. A következő években kiépült aluljáró a "semmi közepén" a Nádorkert üres telkeit kötötte össze a leendő Infopark üres telkeivel. Az aluljáró talán a leendő ingatlanfejlesztés reményében meglehetősen túlméretezetten épült ki, s máig sincs érdemi gyalogosforgalma, csupán hajléktalanok szálláshelyéül szolgált. A BudaPart 2017-ben indult építkezéséhez kapcsolódva az aluljáró részben megcsonkult, emellett felújításra is került. Az eredetileg a Nádorkerti oldal három kijáratából egy maradt meg, s a megmaradt kijárat is részben hosszabbodott a föld alatt, mivel az egyik toronyház garázskijáratának útban volt. A Google korábbi streetview felvételein jól látható a kijáratok eredeti elrendezése, melyekből a Dombóvári út mellé felvezető lépcsősor, s a Nádorkert üres telkei felé vezető rámpa elbontásra került, így az eredetileg akadálymentesnek kiépült aluljáró mára elvesztette akadálymentességét.

Az aluljáró Infopark felé vezető egyetlen kijáratának széles rámpája.

A 100-as vasútvonal alatt az Erzsébet királyné út vonalában átvezető aluljáró összeköti a Városliget felőli trolibusz végállomást és a Zugló felőli Mexikói út - Erzsébet királyné útja kereszteződést. Építése az 1940-es évek elejéhez köthető, amikor a 100-as vasútvonal töltését alakították ki, s számos helyen gyalogos átkelést létesítettek a töltés alatt Zugló felé. Az aluljáró egykor csak két vágányt szelt át, rövidebb volt és egyszerűbb kialakítású, ahogy az 1960-as évekből származó légifotón jól megfigyelhető. Az 1970-es évek elején teljesen átépült a 100-as vasútvonalon létesült Városligeti elágazás kiépülésével, s elnyerte a mai jellegét és hosszát. 

Az aluljáró bejárata a Mexikói út mellől nézve. A teljes akadálymentességet mindkét oldalon rámpa biztosítja.

Az Árpád híd margitszigeti lehajtójában található gyalogos aluljáró a híd északi és déli járdáját köti össze a szigettel, az északi járdához teljesen akadálymentes feljutást is biztosít. A gyalogos aluljáró mellett a közúti lehajtónak is van egy rövid, hídpálya alatti szakasza, amely mellé sorolható közúti aluljáróként.

Az Árpád híd építése 1939-ben kezdődött meg és a világháború előtti leállásáig a budai oldali lehajtók és hídpálya egy részén túl a Margitsziget háromszintes lehajtója is elkészült. A lehajtóhoz a közúti és a gyalogos aluljárón túl egy mélygarázs is épült. A gyalogos aluljáró eredetileg az eredetileg tervezett 2x2 sávos útpálya-kialakítás mellett mindkét járdához akadálymentes feljutást biztosított, emellett feljárók épültek a villamosmegálló peronjaihoz és a két járdánál a rámpákkal ellentétes irányokban is tartalmazott lépcsőket feljáróként. Az eredeti feljáró elrendezés 1960-as évekbeli légifotón jól megfigyelhető.

Az Árpád híd 1984-re elkészült bővítése kapcsán a szigeti lehajtó a 2x3 sávos kialakítás miatt átépült. A megszűnt villamosmegállóhoz vezető feljárókat és a járdákhoz vezető lépcsőket elbontották, a két járdákhoz vezető rámpa átépült, íves kialakításuk kiegyenesedett, a déli járdához vezető rámpát le is rövidítették és lépcsős kialakítást kapott. Az aluljáró mai képe az 1984-es átépítés jegyeit mutatja.

A gyalogos aluljáró

Az aluljáró bejárata a Margitsziget felől, a világítás elégtelensége miatt sötétbe borulva.

Az Amerikai út folytatásaként vezeti át a gyalogosforgalmat az itt található aluljáró az M3-as autópálya bevezető szakasza alatt és köti össze a Szőnyi utat a buszvégállomás, metróállomás irányával. Az aluljáró építése az M3-as autópálya bevezetőjének építéséhez kapcsolódik, a bevezető szakasz Hungária körúthoz kapcsolódó része 1980-1982 között épült ki.

Az aluljáró kijárata az Amerikai út, metróállomás irányába.

Az itt lévő aluljáró a Raktár utca vonalában vezeti át a gyalogosforgalmat a Szentendrei út két oldala között. Építése a Szentendrei út fejlesztéséhez kapcsolódik, a '70-es évek végén a kaszásdűlői aluljáróhoz hasonlóan létesítették. A környék 1977-es és 1978-as légifotóin jól kivehetők az építésének fázisai.

A Szentendrei út páros oldala, Belváros irányú buszmegállókhoz vezető kijárat lépcsősora.

A kacsóh pongrác úti felüljárórendszer alatt megbújva köti össze ez az aluljáró a Hungária körutat és a Mexikói utat. Építése a kacsóh pongrác úti felüljáró első üteméhez (középső ágához) köthető, a felüljáró 1970-re elkészült a 100-as vasútvonal fölött átvezetve a közúti forgalmat, az alatta futó gyalogos aluljáró egy 1971-es légifotó szerint még épülőfélben volt, 1973-ra nem sokkal tőle délre az 1-es metróvonal hosszabbítása is beépült a vasút alá, valószínűleg az aluljárót a metróvonallal együtt adták át. A Kacsóh Pongrác út villamosmegállóhoz ez az aluljáró nem kapcsolódik, az sokkal későbbi, a Hungária körúti felüljáró 1987-es bővítéséhez datálható. 

Az aluljáró Hungária körút felé vezető kijáratának lépcsősora. Itt a bicikli-vályú a jobb oldalra lett utólag felszerelve.

A Hungária körút és az Ajtósi Dürer sor kereszteződésénél lévő aluljáró az Ajtósi Dürer sor vonalában vezeti át a gyalogosforgalmat a körút két oldala közt és feljutást biztosít az 1-es villamos megállójához. Kiépítése az 1-es villamos 1990-re elkészült Kacsóh Pongrác út - Thököly út közti hosszabbításához kapcsolódik, a szakasz egyetlen föld alatti műtárgyaként. Kiépülése óta eredeti állapotban maradt fenn, az 1-es villamos 2014-es felújításakor se építettek be liftet az aluljáróba, az akadálymentes átjutást a villamoshoz közúti átjáró létesítésével oldották meg.

Az aluljáró kijárata Ajtósi Dürer sor zuglói vége, Francia út, korong utcai aluljáró felé.

Az itt található rövid aluljáró a Róbert Károly körút - Hungária körút felüljáró alatt a vágány utcai villamosmegállót köti össze a felüljáró melletti északi és déli szervizútakkal. Létesítése az eredetileg 2x2 sávos felüljáró 1985-ös bővítéséhez és az 1-es villamos 1987-es kacsóh pongrác úti hosszabbításához kapcsolódik. Az aluljáró azóta lényegében változatlan, némi tatarozást és világításkorszerűsítést leszámítva.

Az aluljáró folyosója dél felé, az "B" jelzésű kijárat felé nézve.

Göncz Árpád városközpont, azaz korábbi nevén a metróállomásról elnevezett Árpád híd csomópontja háromszintű kereszteződésként épült ki a 3-as metró Élmunkás tér (Lehel tér) - Árpád híd szakaszának 1984-es átadásával. A csomópont aluljárószintje a metróállomást fogja közre keleti és nyugati oldalról, a két folyosó között az átjutást a metróállomás északi és déli végénél a metróalagút alatt átvezetett összekötőfolyosók biztosítják. A két főfolyosó a metróállomás elérésén túl az 1-es villamos megállóit, a csomópont négy fő gyalogosirányát (Nyugdíjfolyósító, József Attila Színház, Árpád híd autóbusz-állomás, Dagály utcai lakótelep) is összeköti. 

Az aluljáró akadálymentesítése csak részben megoldott, kiépülésekor 1984-ben nem épültek rámpák. Az 1-es villamos legutolsó, 2014-re elkészült felújításakor a két villamosmegállóhoz liftek kerültek beépítésre és az Óbudai irányú villamosmegálló a Teve utca vonalában gyalogátkelőhelyen is megközelíthető, de a két főfolyosó közötti akadálymentes átjárás ekkor nem - és azóta sem - épült ki. A nyugati főfolyosó autóbusz-állomáshoz vezető kijárata az  Agora Budapest ingatlanfejlesztéshez és a 3-as metró felújításának első üteméhez kapcsolódóan épült át akadálymentesre 2019-re. Az aluljáró elrendezése a BKK aktuális csomóponti térképén jól látható.

A nyugati, Kőbánya-Kispest irányú főfolyosó

Az aluljáró "E" jelzésű kijárata az Árpád híd autóbusz-állomás és az Agora Budapest felé. Az akadálymentes feljutást egy utólag beépített rámpa biztosítja, a kijárat lépcsősora gyakorlatilag maradt az eredeti szélességében.

A Lehel utca és a Róbert Károly körút kereszteződése alatt elhelyezkedő aluljáró "U" alakban köti össze a csomópont mind a négy sarkát, valamint az 1-es és a 14-es villamosok peronjait. Az aluljáró folyosói az "U" szárai felé fokozatosan keskenyednek a gyalogosirányok gyengülésével.

Az aluljáró építése az 1-es villamos első szakaszának kiépüléséhez, illetve a Szentendrei út - Vörösvári út - Róbert Károly körút útvonalnak a kialakításához köthető, mint minden ehhez kapcsolódó létesítmény, a villamos 1984-es indulására elkészült a lehel utcai aluljáró is. Kiépítésekor mind a négy fő gyalogosirányba akadálymentes rámpák is létesültek, viszont az 1-es villamos legutolsó felújításakor nem épült be akadálymentes feljutás a villamosperonhoz, ezt gyalogátkelőhelyen oldták meg a kivitelezéskor. Az aluljáró elrendezése a BKK aktuális csomóponti térképén jól látható.

Az aluljáró "A" kijárata a Róbert Károly körút páratlan oldala, az XXX Lutz (korábban Kika) felé.

Aquincum megállóhelynél a vasúti töltés alatt a HÉV pályájának keleti oldalán kettős aluljáró vezet át, összekötve a vasúti töltés északi oldalán elhelyezkedő HÉV megállót a vasúti megállóhely feljáróival, valamint a Keled úttal. A kettős aluljáró kialakítás a 2-es vasútvonal 2013-2015 közötti átépítéséhez kapcsolódik, ekkor Aquincum felső megállóhely Szentendrei út nyugati oldalára, a HÉV pálya közelébe való áthelyezésekor épült ki az új aluljáró-folyosó közvetlen a régi mellé. A régi aluljáró a Szentendrei út 1970-es évek végi kiépítéséhez és a HÉV akkori nyomvonal korrekciójához kapcsolódik, a HÉV pálya számára egy új átvezetést építettek ki 1978-ra a vasúti töltés alatt. A környék 1979-es légifotóján jól kivehető a már elkészült aluljáró és a környék úthálózatának kiépítése, valamint a vasúti híd átépítése is.

A kettő aluljáró bejáratai észak felől, a HÉV megálló, Aranyhegyi-patak hídja felől nézve.

A lehel téri aluljárók legdélibb tagja, amely a Csanády utca - Ferdinánd híd vonalában köti össze a Váci út - Lehel utca két oldalát és a tér közepén álló Lehel templomot, illetve 2019-től az újonnan elnevezett Szent Margit teret, ami valójában csak a templom előtti szervizút.

A metróállomáshoz kapcsolódó aluljárókkal együtt 1981-re készült el a tér mai közlekedési kialakitása, viszont a tér déli részén lévő aluljáró teljesen különállónak épült, nincs kapcsolata a metróval. Ettől függetlenül a BKK egy csomópontként kezeli a három aluljárót, a metróhoz kapcsolódó aluljárók kijáratainak jelzési rendszere ebben az aluljáróban folytatódik, "J"-től "M"-ig tart.

Az aluljáró "L" jelzésű kijárata a Csanády utca felé.

A Lehel tér metróállomáshoz kapcsolódó északi és déli aluljáró a Váci út két oldala közt teremt kapcsolatot a Gogol - Bulcsú, valamint a Victor Hugo utca vonalában, s ez a két aluljáró szakasz közrefogja a metróállomás galériaszintjét is, fizikailag egy műtárgy a metróállomással. A két aluljáró szakasz és a közrefogott metróállomás egy bő 200 méter hosszú föld alatti teret alkot, amely meghaladja a pl.: a végeláthatatlannak tűnő bajza utcai aluljáró hosszát is.

A Lehel téri aluljárók (a Csanády utca vonalában átvezető különálló aluljárót is ideértve) a 3-as metró Deák tér - Élmunkás tér szakaszának megépüléséhez kapcsolódva létesült, ez a szakasza a metrónak 1981 év végével került átadásra. Jelentős átalakításon esett át az aluljáró az egykori Lehel piac helyén épülő, 2002-re átadott Lehel Csarnok építése során. A piac oldalában lévő, Bulcsú utcához vezető északi rámpáját átépítették, egy új kijárat és akadálymentes rámpa épült meg a tér déli oldalán is, valamint a Lehel Csarnok az aluljáró szinten is összeépült a két aluljáró-szakasszal, így újabb föld alatti terekkel bővítve az aluljáró szintet.

Az aluljáró és a közrefogott metróállomás elrendezése, valamint a kijáratok jelzési rendszere a BKK aktuális csomóponti térképén jól látható. A kijáratok betűjelzése a csanády utcai különálló aluljáróban folytatódik, egy csomópontként kezeli a BKK.

Az északi aluljáró-szakasz

Az aluljáró "C" jelzésű kijárata a Váci út páros oldalának déli iránya, Ipoly utca felé.

Budapest legidősebb aluljárójaként ismert alagút a Bajza és a Bulcsú utca vonalát köti össze nemrég befejeződött felújítása óta immár gyalogos- és kerékpáros útvonalként is.

Ennek az alagútnak az építése, ahogyan a Ferdinánd híd elődjének is a Nyugati pályaudvar építéséhez kötődik. A pályaudvar 1875-77-es építkezéséhez kapcsolódóan a pályaudvar mögött lévő vasúti területeken való három átkelés megépítésére is pert nyert a főváros az Osztrák Államvaspálya Társasággal szemben, így épült meg 1874-re a Ferdinánd híd boltíves elődje, a mai Bajza - Bulcsú utca vonalában átvezető gyalogos aluljáró és az egykori Aréna út, mai Dózsa György út aluljárójának a szűkebb, kisebb elődje is. 

Az alagút  szerkezete, boltíves falazata majd' 150 évvel ezelőtti megépülte óta teljesen változatlan. A 2021-ben kezdődött felújításáig egy lemezekkel lezárt közműalagút futott végig a hosszú folyosón, melyet 1897-ben építettek. A tavaly kezdődött felújítás során ez a közműalagút eltűnt, az alagút világítását kicserélték, új útburkolatot kapott mind az alagút, mind a felhajtói, hogy zavartalan lehessen benne a biciklis forgalom (gyakorlatilag a néha arra tévedő egy-egy gyalogos kárára). Az eredetileg tervezett 2021. év végi átadása 2022. március végére tolódott, így az aktuális választási kampány részeként egy-egy politikus is kihasználta a "régi-új" alagút átadását.

Az aluljáró régi, klasszikus, boltíves bejárata a Bajza utca felől. A felújítás során az egykori macskaköves feljárók megújítására is figyeltek.

Budafoki út / Dombóvári út villamosmegállóhoz kapcsolódó rövid aluljáró-folyosó a peronhoz vezető liftet köti össze a Neumann János utcával. Megépítése az Infopark villamosmegállóban lévő társához hasonlóan az 1-es villamos Rákóczi hídon való 2014-ben indult, 2015-re átadott átvezetéséhez kapcsolódik. Habár mindkét aluljáró egyszerre épült, teljesen egyforma, mégis két különböző állapotra amortizálódott az évek során. Az infoparkival ellentétben kevésbé tűnik komornak ez az aluljáró, habár jelentősen amortizálódott ez is az évek során. Jellemző, hogy az itt lévő lift többször üzemen kívül van, ami nem MÁV-os kezelésben lévő liftek esetén ritka és állandó lakója miatt elég erős szag is szokott itt lenni.

Az aluljáró-folyosó a villamosmegállóba vezető lift felé nézve.

Infopark villamosmegállóhoz kapcsolódó rövid aluljáró-folyosó a peronhoz vezető liftet köti össze a Neumann János utcával. Megépítése a Budafoki út / Dombóvári út villamosmegállóban lévő társához hasonlóan az 1-es villamos Rákóczi hídon való 2014-ben indult, 2015-re átadott átvezetéséhez kapcsolódik. Habár mindkét aluljáró egyszerre épült, teljesen egyforma, mégis két különböző állapotra amortizálódott az évek során. Az infoparki sokkal koszosabbnak tűnik, így meglehetősen komor, sötét képet mutat a budafoki úti párjához képest, habár itt még nem futottam legalább bele az üzemen kívüli lift problémájába.

Az aluljáró-folyosó a villamosmegállóba vezető lift felé nézve.

A Gyáli út gyalogos aluljárója a Ferencvárosi pályaudvar keleti váltókörzete alatt vezet át, gyalogos-kerékpáros kapcsolatot biztosítva a hosszú évtizedek óta megszüntetett közúti átjáró helyett a Könyves Kálmán körút felől a Gyáli úti MÁV lakótelep, Aszódi utca felé. A környékről elérhető korabeli légifotók alapján a közúti átkelés már minimum a '70-es évek eleje óta szünetel a Gyáli út északi és déli fele között.

Az aluljáró északi kijárata a Gyáli út - Fék utca keresztezése irányába. A feljáró rámpája még részben macskaköves, nem épp kedvező a kerékpáros forgalomnak.