Pusztaszabolcs vasútállomás aluljárója az állomás északi oldalán köti össze a vágányok közti két szigetperont az állomás előtti térrel és az Sport utcával. Az aluljáró építése a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vasútvonal felújításának második üteme során, az Ercsi elágazás-Pusztaszabolcs vonalszakasz felújításakor készült, Pusztaszabolcs állomás teljes átépítése során 2018-2020 között.
A sport utcai P+R parkoló irányába vezető kijárat lépcsősora.
Székesfehérvár vasútállomás aluljárója az állomásépület utascsarnokából indulva köti össze az utasforgalmi vágányok két szigetperonját az állomás utascsarnokával. Az aluljáró elődje az állomásépülettel együtt az 1950-es években épült és az állomás 2014-2016 közötti átépítése során teljesen átépült. Az átépítés során szélesebb aluljáró-folyosó került kialakításra az állomás utascsarnoka és a peronok felé liftek beépítésével a lépcsőkarok mellé.
Az állomás utascsarnokába vezető kijárat az aluljáró keleti oldalán.
Székesfehérvár vasútállomás újonnan épült gyalogos felüljárója az állomás keleti oldalától indulva szeli át a kiterjedt vágánytengert 220 méter hosszban, lejutást biztosítva az utasforgalmi vágányok peronjai, a fűtőház melletti MÁV üzemi terület és a váraljai iparterületek felé. Az állomás 2014-2016 közötti átépítése során megkezdődött a felüljáró építése is, ám csak a peronokat átszelő első ütem szerkezete készült el, a teljes befejezése és átadása 2021. decemberére csúszott.
A felüljáró feljárata és látképe az állomásépület mellől, a Mártírok útja felől nézve.
Tomaj utca folytatásaként a 30a és 40a vasútvonalak alatt vezet át a tomaj utcai aluljáró, összekötve a Szerelmey Miklós utcát a Kővirág sorral. Az aluljáró a Kelenföld - Tárnok vasútvonal rekonstrukciója során épült, a Herend utcánál lévő párjával együtt 2013–2014-ben. Míg a Tomaj utcánál korábban nem volt gyalogos átvezetés, úgy a Herend utcánál a korábbi aluljáró elbontásával egy teljesen új szerkezet épült a 40a vasútvonal kétvágányúsítása kapcsán, a két aluljáró küllemre teljesen megegyezik.
Az aluljáró folyosója a Kővirág sor felé nézve.
A rézvirág utcai buszmegállóknál található aluljáró a Jászberényi és a Keresztúri utat köti össze a Bársonyvirág utca folytatásaként a 80a vasútvonal alatt. Az aluljáró az egykori Budapest-Városszéli telep vasúti megállóhely mellett létesült az 1970-es évek elején, a Keresztúri út ide vezető szakaszával és a Budapesti Tejipari Vállalat üzemével együtt. A környék 1972-es légifotóján az aluljáró építése jól kivehető.
Az aluljáró a 80a vasútvonal Rákos–Gödöllő szakaszának felújításához kapcsolódva újult meg 2021-2022-ben, mely során új aszfaltburkolatot kapott vakvezető sávval és új falburkolatokat, viszont a világítása maradt az építéskori elgondolás szerint.
Az aluljáró látképe a Keresztúri út felé. Falburkolatai újak, de a burkolatok felett látható a felújításkor felkerült graffiti maradéka, amelyet nem festettek le.
Kőbánya felső vasútállomás töltése alatt átvezető aluljáró az Ónodi utca vonalában köti össze az állomás peronjain túl az állomással párhuzamos utcákat, az Albertirsai utat és a Kolozsvári utcát. Építése az állomás II. világháború utáni átépítéséhez köthető, 1944-1945-ben még felüljárón lehetett keresztezni a vágányokat, míg a '60-as évekbeli légifotón már létezik a mai aluljáró, mely azóta lényegében változatlan formában maradt fenn.
Az aluljáró hosszú folyosója a Kolozsvári utca felé nézve, jobbra és balra az 1–2-es vágányokhoz vezető kijáratok.
A pöttyös utcai aluljáró a metróállomás kijáratának vonalában vezeti át a gyalogosforgalmat az Üllői út alatt, a metróállomás felöli kijárata szorosan kapcsolódik a metróállomás épületéhez. Az aluljáró elrendezése a BKK aktuális csomóponti térképén jól látható. Az aluljáró építése a metró Nagyváradtér - Kőbánya-Kispest közötti második ütemének építéséhez köthető, melyet 1980. márciusában adtak át, azóta lényegében változatlan formában maradt fenn, leszámítva a metróállomás előtti részt, mely a déli szakasz felújításakor újult meg. Ekkor került át az állomás épületéből az aluljáró lejáratához a Metky Ödön – Mama elnevezésű szobra is.
A pöttyös utcai metróállomás kijáratának az előtere, háttérben a gyalogos aluljáró lejáratával.
Az ecseri úti aluljáró a Dési Huber utca vonalában vezeti át a gyalogos forgalmat az Üllői út alatt, s kapcsolódik a 3-as metró Belváros irányú állomásrészéhez, a Kőbánya-Kispesti irányú oldalt egy külön lejáraton lehet elérni. Az aluljáró elrendezése a BKK aktuális csomóponti térképén jól látható. Az aluljáró építése a metró Nagyváradtér - Kőbánya-Kispest közötti második ütemének építéséhez köthető, melyet 1980. márciusában adtak át, azóta lényegében változatlan formában maradt fenn, leszámítva a metróállomás bejáratát.
Az aluljáró "C" jelű kijárata a József Attila lakótelep, Üllői út páratlan oldala, Ecseri út, Dési Huber utca felé.
A Budaörsi út és az M1-M7 bevezetőjének csomópontjában, gyakorlatilag az egykori Osztyapenkó szobor helyen épült meg a csomópont gyalogos- és közúti aluljárója. Az új aluljáró a Beregszászi út - Koszorúslány utca vonalában vezeti át a gyalogosforgalmat az autópálya bevezető alatt, tőle északra és délre egy-egy közúti aluljárón át történik a Budaörsi út két pályája közti megfordulás. Az aluljáró építése a 4-es metró beruházásához kapcsolódott, a metró átadása után 2014 októberében kezdték el az építését, mely 2016 áprilisáig tartott. Az építéssel párhuzamosan elbontották a sasadi úti gyalogos felüljárót a Budaörsi út felett.
Az aluljáró folyosója a Beregszászi út felé. A gyalogos és a kerékpáros forgalom jól el van különítve az aluljáróban.
Angyalföld vasútállomás aluljárója a béke utcai közúti aluljáró mellé épült be az állomás peronjai alá, mely lejutást biztosít a peronoktól a közúti aluljárón át az újonnan létesült villamos- és buszmegállók felé. Az új aluljáró a Rákosrendező - Esztergom vasútvonal villamosítási projektjéhez kapcsolódva épült Angyalföld vasútállomás átépítése kapcsán, és 2018. januárjától használható az új villamos- és buszmegállókkal együtt.
Az aluljáró bejárata a béke utcai közúti aluljáró felől. Balra a vágányokhoz vezető lépcsők, jobbra a 2–3-as vágányokhoz vezető lift.
A béke utcai közúti aluljáró a Béke utca folytatásaként Angyalföldet és Újpestet köti össze Angyalföld vasútállomás alatt, átvezetve a közúti-, villamos- és gyalogosforgalmat. Az aluljáró 1954.-1957 között épült, 1955-ből számos archív építési fotó érhető el. Korábban is létezett egy aluljáró a vasútállomás alatt, melyet 1896.-ban a BURV a villamosforgalom Újpestre vezetéséhez épített. A közúti aluljáró nyugati oldala mellé közvetlen be lett építve Angyalföld vasútállomás aluljárója, mely a Rákosrendező - Esztergom vasútvonal villamosítási projektjéhez kapcsolódva épült Angyalföld vasútállomás átépítése kapcsán. Az új aluljáró 2018. januárjától használható, s lejutást biztosít a közúti aluljáróhoz, s ezen keresztül az újonnan épült villamosmegállókhoz.
A háromosztatú aluljáróból az Újpest felé vezető útpálya észak felé nézve.
Szentendre HÉV-állomásnál lévő aluljáró az állomástól jövő gyalogos forgalmat vezeti át a Dunakanyar körút alatt a belváros irányába. Építése a szentendrei HÉV- és autóbusz-állomás, valamint a szentendrei HÉV-járműtelep 1978-1980 közti fejlesztéséhez köthető, 1978-ban a Dunakanyar körúttal együtt épült ki az aluljáró, melynek szerkezete jól látható a környék korabeli légifotóján. Szűk 40 évvel később a szentendrei önkormányzat 2015-2016-ban felújíttatta az aluljárót, melyet 2016. március 23.-án adtak át.
Az aluljáró a felújítása során elvesztette az eredeti, '70-es évek végi jellegét, sárga álmennyezetét és falburkolatait, a felújítás végeredménye egy a mai kor aluljáró építészetének elrettentő iskolapéldája: egyhangúan lefestett beton, fémmel. Első pillantásra a Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal félkészen átadott aluljáróit idézi fel, ám ezzel szemben a felújítást tervező építész szerint ez nem egy félkész betonszerkezet, hanem:
"A tervezési koncepcióm lényege, hogy kortárs építészeti eszközökkel visszaidézzek valamit a belváros harmonikus épített környezetéből, a szerelt fém burkolatok helyett súlyosabb, masszívabb, tartósabb anyagok, mint száz-kétszáz éves épületeink vastag falai jelenjenek meg, valamint a föld alatti helyzetet a legnagyobb mértékben átértékeljem, megfosszam annak negatív érzeteitől a fény és reflexiói által."
Nekem ez nem jön át...
A HÉV-állomás felé vezető kijárat lépcsősora és a felújítás során utólag kialakított, sokat szidott rámpája.
A Grassalkovich út alatt a Tárcsás utca vonalában átvezető aluljáró a Grassalkovich út HÉV-pályán túli szervízútját köti össze az út páros oldalával és feljutást biztosít a Belváros / Kispest irányú buszmegállóhoz. Az aluljáró építése a Helsinki út (korábban Dózsa György út) - Grassalkovich út (korábban Marx Károly út) 1976-1979 közötti fejlesztéséhez köthető, a kerület másik aluljárójával egy időszakban épült meg, hasonló küllemben. Az utóbbi években ezt az aluljárót rendbeszedték, világítását felújították, kamerarendszer épült ki benne és egy a kerület múltját és jelenét bemutató fotókiállítás tablóival "burkolták" be az amúgy is igen jóállapotú mozaikburkolatos falait.
A Grassalkovich út páratlan oldala felé vezető kijárat.
A Grassalkovich út - Haraszti út torkolatánál az un. GOH-csomópontban a három közlekedési szint legalsó eleme a Gyáli patak medre mellé beépített aluljáró, amely a Grassalkovich út két oldalát köti össze a közút és a HÉV-pálya alatt. Építése a Helsinki út (korábban Dózsa György út) - Grassalkovich út (korábban Marx Károly út) 1976-1979 közötti fejlesztéséhez, ezen belül is a GOH-csomópont (korábban MOH-csomópont) megépültéhez köthető. A csomópont átadása 1976. december 22.-n történt meg.
A Grassalkovich út páros oldalához vezető kijárat lépcsősora.
Pesterzsébet vasútállomás aluljárója a Helsinki út - Kossuth Lajos utca kereszteződésénél a Helsinki út lakótelep felőli oldalát köti össze a bevágásban haladó vasúttal, s az állomás területével, valamint a Mediterrán lakópark vasút felőli részeivel. Építése a Helsinki út (korábban Dózsa György út) - Grassalkovich út (korábban Marx Károly út) 1976-1979 közötti fejlesztéséhez köthető, amikor kialakult a ma ismert úthálózat a környéken. Érdekessége, hogy a Belváros, Kispest felől autóbusszal érkezve előbb át kell menni a lakótelep felöli oldalra a zebrán, hogy a föld alatt le lehessen jutni a vasút területéhez. A Soroksár felé vezető útpályához nem épült aluljáró kijárat és az egykori állomásépület gyalogos feljárójának a kapcsolata is valószínűleg megszűnt már ekkora a Helsinki úttal a HÉV-pályát keresztezve. Az állomásépületet a Ferencváros - Soroksár vonalszakasz átépítésekor 1997-ben lebontották.
Az aluljáró Helsinki út felöli kijárata.
A Margit híd pesti lehajtójában lévő aluljáró a Pozsonyi út - Balassi Bálint utca vonalában köti össze a lehajtó alatt a Jászai Mari tér északi és déli részét. Kialakítása a Margit híd 1935-ben kezdődött szélesítéséhez kapcsolódik, ekkor létesült az azóta már átépült budai hídfő aluljárója és a Szigeti bejárónál azóta megszűnt aluljáró is. A híd 1978-as felújításakor közvetlen mellette épült ki a Jászai Mari tér másik aluljárója (illetve a Margit körút / Frankel Leó út kereszteződésében lévő is), mely a villamosmegálló peronját kötötte össze a körút két oldalával. A a Margit híd 2009-ben kezdődő felújításához kapcsolódva mindkét 1978-ban épült aluljárót megszüntették. A jászai mari téri "új" aluljáró az elbontás helyett új funkciót kapott: üzemi helyiségeket és BKV tartózkodót alakítottak ki benne. A Jászai Mari tér "régi" aluljárója - mint a híd többi, megmaradt aluljárója - "historizáló" csempeburkolatot kapott Kisföldalatti stílusban. Ez a régebbi aluljáró furcsán hat vele, de jobban illik hozzá ez a zöld-fehér csempeburkolat, mint a budai hídfőben lévő társához.
Az aluljáró folyosója a déli irányba nézve.
A Margit híd budai hídfőjében lévő alagút a Dunapart menti északi és déli kerékpárutakat köti össze. Kialakítása a Margit híd 2009-ben kezdődő felújításához kapcsolódik, elkészülte a híd átadása után jóval, 2011. szeptemberében történt meg. Ez az újépítésű alagút - mint a híd többi aluljárója - "historizáló" csempeburkolatot kapott Kisföldalatti stílusban a hídfelújítás során. Talán a zöld-fehér csempeburkolat ehhez a klasszikus alagútformához illik a legjobban.
Az alagút a déli irányba nézve.
A Margit híd budai oldalán a parti nyílás hídfője mögött elhelyezkedő aluljáró a hídfő által kettéválasztott két teret, az Elvis Presley teret és a Gyóni Géza teret köti össze, feljutást biztosítva a villamosmegállókhoz, illetve lejáratot a Margit híd HÉV-állomásra.
Mai alapterületét az 1972 december 23.-án átadott HÉV hosszabbításhoz kapcsolódva nyerte el, amikor az itt lévő egykori aluljárót a HÉV-állomás építése kapcsán teljesen átépítették. A korábbi aluljáró a középperonos villamosmegállóhoz egyetlen feljárattal rendelkezett (a környék '60-as évekbeli légifótóján jól megfigyelhető). A HÉV-állomás építéséhez kapcsolódóan a budai hídfői villamosmegállók átépültek oldalperonosra, s ehhez kapcsolódva két feljárat vezet a peronokhoz. 1972-re egy sokkal tágasabb, modern aluljáró épült ki, mely a két térrész felé üvegfallal lett leválasztva (lásd itt a 41. oldalon), azóta a Margit híd 2009-ben kezdődő felújításához kapcsolódva az "eredeti", '70-es évekbeli jellegét elvesztette. A hídfelújítás nyomán az üvegfalakat elbontották, helyette 1-1 boltíves bejáratott kapott, emellé hozzá nem illő, "historizáló" csempeburkolattal látták el a Kisföldalatti stílusában - ami abszolút nem illik történelmileg sem a hídhoz, se egy '70-es években megépült modern aluljáróhoz. Összességében egy tiszta és rendezett aluljáró lett, de mint a hídhoz tartozó összes, megmaradt aluljáró ugyanazt a zöld-fehér csempés, egyhangú képet mutatja.
Az aluljáró déli kijárata, a háttérben a Bem rakpart.
A Petőfi híd budai lehajtójánál lévő gyalogos aluljáró a villamosmegálló peronját köti össze a megálló déli részén az Irinyi József út két oldalával, illetve az ELTE és a BME egyetemi tömbjeivel. Kiépülése a híd 1979-1980-as rekonstrukciójához köthető, amikor mindkét hídfőt is jelentősen átépítették. Korabeli, a környék 1979-es légifotóján kivehető az épülő aluljáró is a budai oldalon.
Az Irinyi József utca páros oldali északi kijárat az Egyetemisták parkja, ELTE épülettömbjei felé.
Kelenföld vasútállomás újabb aluljárója a "régi" aluljáró déli oldalán köti össze az Etele tere Őrmezővel, valamint a régebbi három és a két újonnan épült peront, emellett a 4-es metró állomása felett elhelyezkedve számos lejutási lehetőséget kínál a metróállomásra. A vasútállomás alatt húzódó aluljárószakasz az őrmezői buszvégállomás alatti aluljáróhoz kapcsolódva egy közel 300 méter hosszú föld alatti teret alkot. A régi és az új metróaluljáró elrendezése a BKK aktuális csomóponti térképén jól látható.
Az új aluljáró építése szorosan összefügg a 4-es metró építésével, az új aluljárót a metró átadásával együtt nyitották meg 2014 tavaszán. Az állomásépület utasforgalmi funkcióit 2019 őszén az aluljáróba költöztették, azóta a vasúti váróterem is az aluljáró egy kijelölt szakasza, így főleg nyári időszakban éjjel sem kihalt az aluljáró.
Az aluljáró vasút alatti szakaszának "A" jelű kijárata az Etele tér felé nézve.
Kelenföld vasútállomás régebbi aluljárója a ma már használaton kívül álló állomásépület déli oldalán köti össze az Etele teret, a 3–4-es, 5–6-os és a 14–15-ös vágányok peronjait, illetve Őrmezőt. A 210 méteres hosszával a 1980-as években a leghosszabb egybefüggő aluljáró volt Budapesten, megelőzve a Bajza utca - Bulcsú utca közti alagút 188 méteres hosszát. A mellette épült metróaluljáró az őrmezői aluljárószakasszal együtt már közel 300 méteres egybefüggő föld alatti teret jelent 2014 óta. A régi és az új metróaluljáró elrendezése a BKK aktuális csomóponti térképén jól látható.
A régebbi aluljáró kiépítése az állomás 1980-as években kezdődő átépítésével kezdődött. A középperonok kialakításához kapcsolódva 1986-ra készült el az aluljáró, a teljes átépítés a déli szakaszok nyomvonalkorrekciójával és az Egér út aluljáróinak megépítésével 1988-ra készült el. A 4-es metró építéséhez kapcsolódva megtörtént az állomás vágányhálózatának felújítása, újabb peronok építése, illetve a 4-es metróhoz kapcsolódó metróaluljáró megépítése a régi aluljáró vonalában, tőle délre fekve. Az újonnan épült 1–2 és 7–10-es vágányok középperonjaihoz nem épült lejárat ehhez a régebbi aluljáróhoz.
A kelenföldi vasútállomás régebbi aluljárójának déli fala 2020-ban a közlekedéshez, illetve a MÁV-hoz kapcsolódó egyedi falfestést is kapott.
Az aluljáró etele téri kijárata, háttérben az Etele Plázával, balra az állomásépület elé vezető kijárat.
A sétálóutcává alakított Felsőcsatári köz és a Lakatos út gyalogos kapcsolatát biztosítja a 100-as vasútvonal felett átívelő fedett felüljáró. Kivitelében teljesen azonos a Ferihegy vasúti megállóhelynél 2007-re átadott felüljáróval, mindkettő a Ferencváros "C" elágazás - Vecsés vonalszakasz felújításához köthető. A Felsőcsatári köznél létesült felüljáró valószínűleg később készült el, Pestszentlőrinc állomás átépítéséhez kapcsolódva.
A felüljáró lakatos úti feljárata.
Pestszentlőrinc vasútállomás aluljárója az állomásépület keleti oldalán köti össze az épület előtti teret a két átmenő vágány közötti szigetperonnal. Építése az állomás 2009-re elkészült átépítéséhez és a Ferencváros "C" elágazás - Vecsés vonalszakasz felújításához köthető.
Az aluljáró állomásépület felőli kijárata.
A Népliget metróállomáshoz kapcsolódó aluljáró az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződése alatt nyújt feljutást a kereszteződés főbb pontjai felé, emellett az 1-es villamos megállója és a Népliget autóbusz-állomás aluljáró szintje felé is. Elrendezése Budapesten teljesen egyedi, kör alapterületű, közepén üzletsorral. Az aluljáró elrendezése a BKK aktuális csomóponti térképén jól látható.
Építése a 3-as metróvonal 1980-ra átadott Nagyvárad tér - Kőbánya-Kispest szakaszához kapcsolódik, s gyakorlatilag kisebb módosításokkal az 1980-as állapotban maradt fenn. Kisebb átalakításait az 1-es villamos 2000-ben történő Lágymányosi hídig való hosszabbítása adta, amely során a déli villamosmegálló helyén kihúzóvágányt és ehhez kapcsolódóan az aluljáró feljárójában járművezető tartózkodót létesítettek. Az 1A villamos 2015-ös megszűnése után a tartózkodót felhagyva üzlethelyiség lett kialakítva az egykori feljáróból. További átalakítást a 2002-re átadott Népliget autóbusz-állomás aluljáró bekötése jelentette, mely során az állomáshoz vezető oldalfolyosót és kijáratát átépítették. Ezeken túl a jelenleg is zajló metrófelújítás során újult meg a metróállomás kijáratának a környezete.
A népligeti buszvégállomáshoz vezető "D" kijárat.
A Szerémi út és a Dombóvári út kereszteződésénél vezeti át a gyalogosforgalmat a Szerémi út alatt az itt található aluljáró, feljáratot biztosítva a Szerémi út mindkét oldalán az északi és déli irányba is. Építése az 1995-ben átadott Rákóczi híd (egykori Lágymányosi híd) és hozzá kapcsolódó budai úthálózat kiépítéséhez köthető. A dombóvári úti társához képest 1995-ben a Szerémi út hídra vezető szakaszával együtt már építés alatt volt ez az aluljáró - lásd a környék 1995-ös légifotóján. A környékről elérhető 1996-os légifotón már mind a Szerémi út, mind a gyalogos aluljáró elkészültként látható.
A Szerémi út páros oldalának északi kijárata a Dombóvári út felé.
A Dombóvári út és a Rákóczi híd pesti irányú felhajtójának kereszteződése alatt helyezkedik el a csomópont aluljárója, amely az Infopark, 1-es villamos megállója felőli gyalogosforgalmat vezeti át a kereszteződés alatt a BudaPart lakópark irányába.
A Rákóczi híd (egykori Lágymányosi híd) 1995-ös átadásával a hozzá kapcsolódó budai úthálózat is kiépült, viszont ez az aluljáró későbbi, a környék 1996-os légifotóján még nem szerepel, s a Dombóvári út rakpart irányú útpályája is építés alatt volt. A következő években kiépült aluljáró a "semmi közepén" a Nádorkert üres telkeit kötötte össze a leendő Infopark üres telkeivel. Az aluljáró talán a leendő ingatlanfejlesztés reményében meglehetősen túlméretezetten épült ki, s máig sincs érdemi gyalogosforgalma, csupán hajléktalanok szálláshelyéül szolgált. A BudaPart 2017-ben indult építkezéséhez kapcsolódva az aluljáró részben megcsonkult, emellett felújításra is került. Az eredetileg a Nádorkerti oldal három kijáratából egy maradt meg, s a megmaradt kijárat is részben hosszabbodott a föld alatt, mivel az egyik toronyház garázskijáratának útban volt. A Google korábbi streetview felvételein jól látható a kijáratok eredeti elrendezése, melyekből a Dombóvári út mellé felvezető lépcsősor, s a Nádorkert üres telkei felé vezető rámpa elbontásra került, így az eredetileg akadálymentesnek kiépült aluljáró mára elvesztette akadálymentességét.
Az aluljáró Infopark felé vezető egyetlen kijáratának széles rámpája.
A 100-as vasútvonal alatt az Erzsébet királyné út vonalában átvezető aluljáró összeköti a Városliget felőli trolibusz végállomást és a Zugló felőli Mexikói út - Erzsébet királyné útja kereszteződést. Építése az 1940-es évek elejéhez köthető, amikor a 100-as vasútvonal töltését alakították ki, s számos helyen gyalogos átkelést létesítettek a töltés alatt Zugló felé. Az aluljáró egykor csak két vágányt szelt át, rövidebb volt és egyszerűbb kialakítású, ahogy az 1960-as évekből származó légifotón jól megfigyelhető. Az 1970-es évek elején teljesen átépült a 100-as vasútvonalon létesült Városligeti elágazás kiépülésével, s elnyerte a mai jellegét és hosszát.
Az aluljáró bejárata a Mexikói út mellől nézve. A teljes akadálymentességet mindkét oldalon rámpa biztosítja.
Az Árpád híd margitszigeti lehajtójában található gyalogos aluljáró a híd északi és déli járdáját köti össze a szigettel, az északi járdához teljesen akadálymentes feljutást is biztosít. A gyalogos aluljáró mellett a közúti lehajtónak is van egy rövid, hídpálya alatti szakasza, amely mellé sorolható közúti aluljáróként.
Az Árpád híd építése 1939-ben kezdődött meg és a világháború előtti leállásáig a budai oldali lehajtók és hídpálya egy részén túl a Margitsziget háromszintes lehajtója is elkészült. A lehajtóhoz a közúti és a gyalogos aluljárón túl egy mélygarázs is épült. A gyalogos aluljáró eredetileg az eredetileg tervezett 2x2 sávos útpálya-kialakítás mellett mindkét járdához akadálymentes feljutást biztosított, emellett feljárók épültek a villamosmegálló peronjaihoz és a két járdánál a rámpákkal ellentétes irányokban is tartalmazott lépcsőket feljáróként. Az eredeti feljáró elrendezés 1960-as évekbeli légifotón jól megfigyelhető.
Az Árpád híd 1984-re elkészült bővítése kapcsán a szigeti lehajtó a 2x3 sávos kialakítás miatt átépült. A megszűnt villamosmegállóhoz vezető feljárókat és a járdákhoz vezető lépcsőket elbontották, a két járdákhoz vezető rámpa átépült, íves kialakításuk kiegyenesedett, a déli járdához vezető rámpát le is rövidítették és lépcsős kialakítást kapott. Az aluljáró mai képe az 1984-es átépítés jegyeit mutatja.
Az aluljáró bejárata a Margitsziget felől, a világítás elégtelensége miatt sötétbe borulva.
Az Amerikai út folytatásaként vezeti át a gyalogosforgalmat az itt található aluljáró az M3-as autópálya bevezető szakasza alatt és köti össze a Szőnyi utat a buszvégállomás, metróállomás irányával. Az aluljáró építése az M3-as autópálya bevezetőjének építéséhez kapcsolódik, a bevezető szakasz Hungária körúthoz kapcsolódó része 1980-1982 között épült ki.
Az aluljáró kijárata az Amerikai út, metróállomás irányába.
Az itt lévő aluljáró a Raktár utca vonalában vezeti át a gyalogosforgalmat a Szentendrei út két oldala között. Építése a Szentendrei út fejlesztéséhez kapcsolódik, a '70-es évek végén a kaszásdűlői aluljáróhoz hasonlóan létesítették. A környék 1977-es és 1978-as légifotóin jól kivehetők az építésének fázisai.
A Szentendrei út páros oldala, Belváros irányú buszmegállókhoz vezető kijárat lépcsősora.